Címke: Gemenc

  • A Vajas-fok 25 kilométere – vízitúra Kalocsától Dusnokig

    A Vajas-fok 25 kilométere – vízitúra Kalocsától Dusnokig

    2026/10/10

    Az elmúlt két évben többször írtam Nektek a Vajas-fok evezéseinkről és arról, hogy Kalocsától indulva tervezzük a csatornát teljes egészében bejárni. Ez a vágyam ezen az októberi hétvégén végre sikerült.

    Eveztünk már Dusnokról indulva Bajára, az ósükösdi gátőrháztól indulva Dusnok irányába és az érsekcsanádi gátőrháztól startolva a vajastoroki duzzasztóig is. Mindegyik útvonal gyönyörű, a tavaszi és kora őszi időszak pedig kivételesen szép. A fok vízállását zsilipek szabályozzák, ezért az szinte állandó. Az evezés könnyű, a víz krisztálytiszta.

    Amit talán már tudunk: a Vajas-fok Kalocsáról indul és Érsekcsanádnál torkollik a Dunába (kb. 52 fkm). Áthalad Bátyán, Miskén, Dusnokon és Sükösdön is.

    A Vajas madárvilág gazdag (barna rétihéja, gémek, kócsagok, nádi rigók stb.), de most leginkább a hattyúkra fókuszáltunk. Nem gátolták a vízen a továbbhaladást, ami a tavaszi időszakra nem mondható el. A költés ideje alatt és azt követően is a leendő szülők sokszor agresszívan védhetik a területüket – ez személyes tapasztalat. A fiókák május, júniusban kelnek ki a tojásból, 4-5 hónap után válnak röpképessé.  Vízitúra szempontjából az őszi időszak már „biztonságosabb”, a hattyúk nem érzik magukat védtelennek, hiszen repüléssel kilépnek abból a helyzetből, ami nekik nem komfortos. Ettől függetlenül természetesen megtartottuk az illő távolságot, nem zavarva feleslegesen a nyugodt szombati délutánt.

    A Vajas növényvilága ezen a szakaszon is változatos (nádas, tölgyes, nyárfák és öreg füzek), de talán elárulhatom: nekem a Dusnoktól délre eső Karaszi-erdő a No1.

    De, jöjjön az útleírás! Kalocsán az 51. sz főút azon pontja mellett tettük vízre a kenut, ami keresztezi a Vajas-fokot. Könnyen megközelíthető lapos part. Négy óra evezés alatt értünk le Miskéig, addig egy ponton, a bátyai Bufurc-zsilipnél emeltük át a kenut (néhány métert kellett csak kézben vinni). Addig kis hidak alatt vitt a kanyargó csatorna, belefeledkezve az ősz gyönyörű színeibe. A miskei Gosztonyi-zsilip felett közút visz, az átemelés semmi problémát nem okozott. Lapos parton kötöttünk ki és helyeztük vízre a kenu. A közút Miskét és az 51. sz. főutat köti össze, transzfer tervezéséhez ideális terep.

    Miske és Dusnok távolsága a Vajason kb. három óra, ez kényelmes és tempós evezés váltakozása. Dusnokon a Mediterrán Pub előtti strandon kötöttünk ki hét óra evezés után, ami szintén egy ideális kiszállóhely. A Pub felett kb. két kilométerre lévő kis híd alatt nem fért át a hajónk, ezért átemeltünk és alatta 300 méterre szintén, a már Dusnok területénél lévő zsilipnél. Ez a 25 km összesen négy átemeléssel megoldható.

    Szeretném még megemlíteni Nektek a Gosztonyi-sarkot, ami a Gosztonyi-zsilippel határos területe a Vajasnak. A Miskei Sporthorász Egyesület kezeli ezt a holtágat, amit vízitúrázóként is tudni kell. Északról érkezve a Vajason a zsilip irányába haladjunk tovább az Y elágazásnál, így senkinek sem fogunk kellemetlenséget okozni. Mi nagyon segítő horgászokkal találkoztunk a zsilip mellett, akik készségesen segítettek átvinni a kenut a közút másik oldalára. Annyira segítőkészek voltak, hogy nem volt időnk nekik elmondani, hogy ez a munka is a túránk része 😊. Ezúton is hálásan köszönjük a figyelmességüket!

    De elég a szövegből, jöjjenek a fotók!

    Szöveg és fotó: Somogyvári Rita

  • Gemenc vízitúra 580 cm feletti vízállásnál – Grébec-Duna

    Gemenc vízitúra 580 cm feletti vízállásnál – Grébec-Duna

    2023/05/19 Gemenci-Holt-Duna (Grébec-Duna), 23 fkm

    Ha a Gemencnek van szíve, akkor a mai napon itt lapátoltam. Egy újabb vadregényes holtág, ami csak magas víznél járható.

    A túrám egy lerövidített munkanap végén, fél egykor indult. Nagyon-nagyon várt árhullám, 586 cm-es bajai vízállás mellett startoltam az érsekcsanádi üdülőtelepről (1488). Két folyamkilométert eveztem északra a bal part mentén, majd az 1489-es és 1490-es táblák között tértem át a Duna jobb oldalára, ahol a Grébec-ág bejárója is megbújik (a táblákat – a térképpel ellentétben – a jobb parton találjuk). Amire érdemes figyelni a dunai átkeléseknél: a térképen nézzünk utána, hol fut a sodorvonal (itt éppen a Duna közepén); számoljunk a sodrással, ezért a kijelölt terület felett induljunk át a túloldalra; várjuk meg, amíg a hegymenetben közlekedő személyszállító hajók és uszályok a hullámaikkal együtt elvonulnak.

    Egy órás felfelé evezés és átkelés után értem el a Grébec egyetlen bejáróját. Itt megszűnt a sodrás, állóvíz és csend fogadott. Beeveztem a fák közé. Próbáltam nagyon észrevétlen lenni: alighogy lélegzés, evező csobbanásmentesen a vízben. Az élmény nem maradt el: kócsagok, bakcsók és barna rétihéják kísérték az utam. 4 fkm után Y-ba futottam, innen a jobb ágba eveztem. Az uszadéktorlaszok helyenként megállítottak volna és ez valahogy így is lehet: a látványért meg kell dolgozni. Persze, mindig volt egy pont, ahol a Gemenc üzent: „Eddig és ne tovább!”. Itt hátra arc és evezés vissza a következő elágazásig, ami a Döglött-Grébecbe vitt. No, itt kezdődtek a csodák! Előtte érdemes a térképre is pillantani. A papíralapún nézzük meg, melyik az a terület, amelyik „Csak engedéllyel látogatható”. A Döglött-Grébec mindkét partja pirosan vonalkázott, így itt nincs kikötés, csak néma csend a vízen. A telefonom néma üzemmódban volt, csak a HuMap alkalmazást használtam, hogy tudjam, éppen hol vagyok a holtágban. A csalánosban vaddisznó mama óvta a malacait, percekig mozdulatlanul figyelt. Távolabb szarvasrudli úszott át a holtágban, partot érve vettek csak észre. Persze, hogy ők is figyeltek: a legveszélyesebb és legkártékonyabb fajt képviselem. Megálltam a kajakommal és miközben minden érzékszervemmel töltődött az akkumulátorom, nem gondoltam semmire. És ez itt a kulcsszó: a semmi. A semmi után újra és újra átfutott az agyamon, hogy a világ közepén vagyok, kivételesen szerencsés emberként. Bár, a fotóim csak töredékeit mutatják meg annak, amit ténylegesen láttam, de a természet, az már csak ilyen! Ott kell lenned, hogy átéld – ebből nem enged.

    Gyorsan csúsztam bele a délutánba, ahol még a visszafelé vezető úttal is számolnom kellett. Az egyik fűzfa törzsénél megejtettem a hétvégi bevásárlást, nagyon megörültem a gévagombának. Szedtem pár darabot, annyit, amennyi a kis családnak kétszeri étkezésre elég.

    Délután fél ötkor értem vissza a Grébec bejárójához, ahonnan már csak 9 fkm-t kellett csorognom délre a Dunán. Beeveztem a sodorvonalba és kb. másfél óra alatt – megerőltető evezés nélkül – leértem Bajáig, a Vén-Duna déli bejárójáig. Elfáradtam. Ami nem számít.

    Köszönet a transzferért és útravalóért a Bárka Pihenőháznak!

    A következő beevező útvonal: Szeremlei-Holt-Duna.

    Indulás Érsekcsanádról

    Grébec bejárata a Dunáról

    Grébec-Duna

    Nem adja magát könnyen a látvány

    Beszerzés

    Élet

    Bambi elmúlása

    A Grébec-ág egyik vége

    Út a Döglött-Grébec felé (érthető a név)

    Vaddisznó mama & CO.

    Döglött-Grébec

    Mozdulatlan víztükör

    Úton hazafelé a Dunán

    Vigyázzunk rá!

    Végállomás. Az útitársnak is.

    Szöveg és fotó: Somogyvári Rita

  • Ferenc-tápcsatorna vízitúra – sapka – sál túra

    Ferenc-tápcsatorna vízitúra – sapka – sál túra

    2023/04/06 Baja-Dávod, 24 fkm

    Egy nagyon szép és szerethető, ám annyira nem közismert útleírással készültem nektek, amit gyors történelmi áttekintéssel kezdenék. A Ferenc-tápcsatorna (más néven Baja-Bezdáni-csatorna) I. Ferenc József királyunk után kapta a nevét és a XVIII. század végén épült. A Sugovica (Kamarás-Duna) déli területéről ágazik ki, a Deák Ferenc-zsilip alatt indul és egészen a szerbiai Bezdánig  tart az útja. Itt torkollik a Ferenc-csatornába, ami aztán a szerbiai Óbecsénél folyik a Tiszába. A mai napig ez az egyetlen olyan mesterséges vízfolyás, ami összeköti a Dunát a Tiszával. Korábban a hajózás szempontjából és belvízelvezető csatornaként is jelentősége volt. (A tápcsatorna és csatorna kifejezés itt nem egymás szinonimái, hanem egyértelműen jelzik, melyik vízről is beszélünk.)

    A mi túránk egy nagyon hideg áprilisi reggelen indult, nem sokkal fagypont feletti hőmérséklet mellett. A Duna vízállása Bajánál 380 cm volt, éppen egy kisebb árhullám tetőzött, ami elég volt ahhoz, hogy megnyissák a Deák Ferenc-zsilipet és a Sugovica vize segítségünkre legyen az úton. Valamivel 10 óra után szálltunk vízre a zsilipnél.

    A lapos part megkönnyítette a dolgunkat, a két hajóval minden nehézség nélkül vágtunk neki a távnak. A tápcsatorna menti élővilág nagyon gazdag, rengeteg madár keresztezte az utunkat . Kezdetben bakcsót, szürkegémet, hattyúkat láttunk, később ragadozó madarakat, pl. barna rétihéját is. Két órás kényelmes evezést követően kötöttünk ki Bátmonostornál, a hídpillér lábánál. Pótoltuk az elfogyott kalóriákat és negyed órás pihenő után egy kenuval folytattuk az utat (túratársunk visszaevezett Bajáig, ő volt oda-vissza a transzferünk is). Kaptunk egy kis napsütést is és többnyire az északi szél elöl is védve voltunk. Újabb két és fél órát eveztünk a következő településig, Nagybaracskáig. Itt két pihenőt tartottunk. Egyiket a település határánál, ahol egy kisebb átemeléssel a Füzéresi-Holt-Dunára juthattunk volna, ami kb. 3-3,5 km hosszúságban evezhető. A másik pihenőnk Nagybaracska központjában volt, a Bárkacsárda pártjánál.

    Az utolsó egy órás leevezett etap, Nagybaracska-Dávod távolság hihetetlenül nyugodt és érintetlen vízterület. Nádasok, fából készült horgász stégek szegélyezték utunkat. Hat órás evezés után, délután négy órakor kötöttünk ki a dávodi közúti híd lábánál, ahol könnyen partra húztunk a kenut a transzferhez.

    A Ferenc-tápcsatorna evezési útvonalát igény és idő függvényében megtoldhatjátok pl. Baja Bárka Pihenőház indulással is (amennyiben szeretnétek kenukat kölcsönözni), ekkor egy dunai átkeléssel és 3-5 km-es Sugovica körrel is számolnotok kell. A Deák Ferenc-zsilipnél történő sportos átemelés is vállalható, hiszen a távolság nem több, mint 50-60 méter és már a Ferenc-tápcsatornához is értetek.

    További alternatíva lehet ehhez a túrához – itt már több napos evezésről beszélünk-, ha nem Dávod a végcél, hanem ezen a vonalon az utolsó határmenti település, Hercegszántó. Ez a távolság pluszban még 6-7 fkm. Ha esetleg valakinek van túraleírása erre a vízi útvonalra, szívesen elolvasnám, mert nekem ez még szűz területnek számít.

    Szöveg és fotók: Somogyvári Rita