Kategória: autizmus

  • Az autizmus lehetséges jelei különböző életkorokban

    Az autizmus lehetséges jelei különböző életkorokban

    Az autizmus nagyon sokféleképpen jelenhet meg és a jelek életkoronként, illetve gyermekenként is eltérőek lehetnek. Ezen az oldalon életkoronként mutatom be azokat a tüneteket és viselkedéses jeleket, amelyek felvethetik az autizmus érintettség lehetőségét.

    Fontos azonban, hogy egy-egy jel önmagában nem jelent autizmust. A gyermek teljes személyiségét, fejlődéstörténetét és egyéni sajátosságait mindenképp érdemes figyelembe venni.


    🚩 6 – 9. hó:

    • Ritkán nézi mások arcát.
      • Tekintetet hárít vagy ritkán vesz fel szemkontaktust (szemkontaktusa nem integrált).
      • Kevés szociális mosoly figyelhető meg.
      • Arckifejezéseinek repertoárja korlátozott.
      • Érzelmi modulációja szegényes.
      • Gagyogása késlekedik.
      • Ritkán vokalizál.
      • Egysíkú és furcsa mozdulatok.

    🚩 9 – 12. hó:

    • Nevére nem vagy következetlenül reagál.
      • Úgy tűnik, hogy a környezet hangjait jobban hallja, mint az emberi hangot.
      • Mások pillantását kevéssé kíséri figyelemmel, tekintetével kevéssé követ.
      • Nem tud szemével követni egy pontot, ha a felnőtt azt mondja pl. „Nézd!” és egy tárgyra vagy eseményre mutat.
      • Nem mutatja meg másoknak azt a tárgyat, amely felkeltette érdeklődését.
      • Egyes ingerekre furcsán (pl. szokatlanul intenzív negatív válasszal) reagál.
      • Ritkán gagyog.

    🚩 12 – 15. hó:

    • Nem vagy ritkán mutat rá tárgyra vagy eseményre, hogy azt másokkal megossza.
      • Nem vagy ritkán mutat meg számára érdekes tárgyakat másoknak.
      • Beszéd- és nyelvhasználata megkésett, pl. bármiféle jelentéssel bíró, spontán használt szó hiánya jellemzi.
      • Nem érti a „nem” jelentését.
      • Nem érti az egyszerű, gesztussal kísért szóbeli utasítást, mint pl. „Add ide!”
      • Tárgyakkal repetitív és perszeveratív módon játszik.
      • Nem integet elköszönéskor.

    🚩 15 – 18. hó:

    • Mintha- vagy szerepjátéka korlátozott.
      • Játékhasználata egysíkú.
      • Ritka vagy hiányzik az utánzás.
      • Nem köti le, tartja interakcióban a másik ember tekintete, gesztusai, arckifejezései.
      • Korábban már elsajátított szavakat, gesztusokat elhagy.

    🚩 2 éves kor előtt:

    • A tekintet megfelelő használatának hiánya.
      • A szemkontaktussal kísért, meleg, örömteli arckifejezések hiánya.
      • Az érdeklődés vagy öröm megosztásának hiánya.
      • A névre adott válasz hiánya.
      • A szemkontaktus, az arckifejezés, gesztusok és hangadás koordinációjának hiánya.
      • Megmutatás hiánya.
      • Szokatlan prozódia.
      • A test, a karok, a kezek vagy az ujjak repetitív mozgásai, vagy tartása.
      • Tárgyakkal végzett repetitív mozdulatok.

    🚩 Kisgyermekkor:

    • A beszélt nyelv késése vagy hiánya, melyet kevéssé kísér metakommunikációs kompenzációs törekvés.
      • A környezetében lévő emberek iránt nem/kevéssé érdeklődik.
      • Nem/kevéssé reagál más emberek arckifejezéseire/érzéseire.
      • Szegényes mintha-játék.
      • Kevés érdeklődést mutat a kortársak iránt, vagy ritkán játszik a közelükben.
      • Nem/kevéssé jellemző a szerepcsere.
      • Nem/kevéssé képes az élmények és öröm megosztására.
      • Minőségi sérülés a nem verbális kommunikációban (pl. mimika, tekintet, testtartás).
      • Ritkán vagy nem mutat tárgyakra, hogy felhívja azokra más emberek figyelmét.
      • Nem/kevéssé alkalmaz szemkontaktust az interakciók modulálásában.
      • Kevéssé vagy nem kezdeményez szociális játékot.
      • Szokatlan és/vagy repetitív kéz-vagy ujjmozgások.
      • Szokatlan szenzoros reakciók (túlérzékenység, alulérzékenység).

    🚩 Iskoláskor:

    Kommunikáció területén

    • Eltérések a beszédfejlődésben.
      • Szokatlan vagy nem megfelelő prozódia (hangerő, hangsúly, beszéddallam).
      • Gyakori echolália (késleltetett és/vagy azonnali).
      • Személyes névmás és személyrag csere (3 éves kor után).
      • Szokatlan szóhasználat.
      • Túlzottan precíz, felnőttes beszéd.
      • A nyelv korlátozott használata kommunikációs célokra, tendencia arra, hogy egy specifikus témáról hosszan beszéljen.
      • Minőségi sérülés a nem verbális kommunikációban.

    Társas interakciók területén

    • Nem, kevéssé vagy nem megfelelő módon próbál bekapcsolódni a kortársak játékába, tevékenységébe.
      • Nem vagy kevéssé észleli a közösségi, iskolai szabályokat (pl. kevéssé együttműködő, nem képes követni az informális szokásokat).
      • Könnyen túlterhelik társas vagy egyéb ingerek.
      • Nem vagy kevéssé képes kapcsolódni felnőttekhez (pl. túl intenzív vagy elkerülő).
      • Feltűnően rosszul érinti, ha belépnek a személyes terébe vagy sürgetik.

    Rugalmas viselkedésszervezés, érdeklődés, aktivitás területén

    • Kevés vagy hiányzik a rugalmas, kooperatív, képzeleti játék.
      • Nehézség a saját tevékenységek megszervezésében strukturálatlan helyzetben (pl. egyedül járkál az udvaron, játszótéren).
      • Nehézség a szokásostól eltérő, kevésbé strukturált tevékenységekben, amiket más gyerekek általában élveznek (pl. osztálykirándulás, lyukas óra).

    Egyéb területeken

    • Szokatlanul egyenetlen képességprofil.
      • Szokatlan szenzoros érdeklődés vagy érzékenység.

    🚩 Serdülőkor:

    • (Az előzőekben felsoroltak ebben az életkorban már rejtettebben jelenhetnek meg, és kiegészülhetnek az alábbiakkal.)
      • Folyamatosan jelenlévő nehézségek a társas viselkedés és a kommunikáció területén, a változásokhoz való alkalmazkodásban (pl. iskolaváltás).
      • Jelentős eltérés az akadémikus teljesítmény és a társas/érzelmi viselkedések színvonala között, leginkább a strukturálatlan társas helyzetekben (pl. iskolai vagy munkahelyi szünetek).
      • Társas naivitás, életkorához viszonyított önállótlanság.

    Nyelv, nem verbális készségek, kommunikáció

    • Nehézségek a kommunikációban, még gazdag szókincs és választékos nyelvhasználat esetén is; lehet nagyon csendes, vagy a kölcsönös beszélgetés helyett inkább hosszan monologizál az érdeklődési körébe tartozó témákról.
      • Nehezen illeszti kommunikációs stílusát a kortárs beszédmódhoz (pl. túlzottan formális).
      • Szokatlan formai jegyek a beszédben (pl. monoton hanghordozás, ismétlődő kifejezések használata).
      • Szó szerinti értelmezés. A humor, a metaforák vagy az irónia félreértése.
      • Nehézség a társas interakciók nonverbális elemeinek (pl. szemkontaktus, gesztusok, arckifejezések) időzítésében, értelmezésében.

    Társas megértés, belátás

    • Nehézség a kortárs barátságok kialakításában és fenntartásában – bár felnőttekkel és fiatalabb gyermekekkel könnyebben teremthet kapcsolatot.
      • Látszólag nem vesz tudomást a csoportnormákról, íratlan szabályokról.
      • Nehézséget jelent a személyes tér tiszteletben tartása, és/vagy rosszuk viseli, ha saját személyes terébe belépnek.

    Rugalmas gondolkodás és viselkedésszervezés

    • Erős tendencia szűkkörű, specifikus érdeklődési körök, hobbik kialakítására, tárgyak gyűjtésére, listák készítésére.
      • Megszokott rutinokhoz való ragaszkodás, repetitív viselkedések, rituálék kialakítása.
      • Gyengébb képzeleti funkciók, pl. a jövő tervezésében.
      • Szokatlan szenzoros reakciók.

    🚩 Felnőttkor:

    • Minőségi sérülés a társas kommunikációban.
      • A beszélgetések során rendszeresen önmagára vagy a speciális érdeklődésére tereli a szót.
      • Nem veszi észre, ha a beszélgetőpartnere nem érdeklődik a téma iránt.
      • Kínosan precíz, túl részletező beszéd.
      • Sztereotip, repetitív, rugalmatlan viselkedések, állandósághoz való ragaszkodás.
      • Beszűkült érdeklődés.
      • Nehézségek munkahely találásában és megtartásában.
      • Nehézség kapcsolatok kezdeményezésében és fenntartásában.
      • A kórtörténetben egyéb neurokognitív állapotok (pl. intellektuális képességzavar, ADHD) vagy más pszichiátriai zavar (pl. étkezési zavar).

    🚩 Felnőttkor – amennyiben társult intellektuális képességzavar (IKZ) is fennáll:

    • Korlátozott kapcsolatok más emberekkel.
      • Főként szükségletei kielégítése mentén teremt kapcsolatot.
      • Kapcsolataiban naiv vagy egyoldalú.
      • Kevéssé válaszkész mások kezdeményezéseire.
      • Viselkedése nem alkalmazkodik a különböző társas helyzetekhez.
      • Merev rutinok, ellenállás a változásokkal szemben.
      • Erős repetitív viselkedések, főként feszült vagy érzelmeket kiváltó helyzetekben.

    Forrás: Csepregi, A., & Stefanik, K. (2012). Autizmus spektrum zavarral élő gyermekek, tanulók komplex vizsgálatának diagnosztikus protokollja. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

    Dr. Stefanik Krisztina autizmusra vonatkozó alapvetése: egy tünet nem tünet – nincs olyan egyetlen viselkedés vagy jel, amely önmagában igazolná vagy kizárná az autizmus spektrum zavar (ASD) diagnózisát.

  • Autizmus a neurodiverzitás jegyében – támogatási utak és lehetőségek

    Autizmus a neurodiverzitás jegyében – támogatási utak és lehetőségek

    Az autizmus megértéséhez érdemes túllépni a tünetek és diagnózisok világán, és megismerni azt is, hogyan éli meg a világot egy autista gyermek vagy felnőtt.

    A neurodiverzitás szemlélete másfajta megközelítést kínál: nem csupán azt keresi, hogy mi okoz nehézséget, hanem azt is, milyen erősségekre, lehetőségekre és támogatási formákra lehet építeni.


    Az előadás anyaga az alábbi linkről letölthető: