2026/10/10
Az elmúlt két évben többször írtam Nektek a Vajas-fok evezéseinkről és arról, hogy Kalocsától indulva tervezzük a csatornát teljes egészében bejárni. Ez a vágyam ezen az októberi hétvégén végre sikerült.
Eveztünk már Dusnokról indulva Bajára, az ósükösdi gátőrháztól indulva Dusnok irányába és az érsekcsanádi gátőrháztól startolva a vajastoroki duzzasztóig is. Mindegyik útvonal gyönyörű, a tavaszi és kora őszi időszak pedig kivételesen szép. A fok vízállását zsilipek szabályozzák, ezért az szinte állandó. Az evezés könnyű, a víz krisztálytiszta.
Amit talán már tudunk: a Vajas-fok Kalocsáról indul és Érsekcsanádnál torkollik a Dunába (kb. 52 fkm). Áthalad Bátyán, Miskén, Dusnokon és Sükösdön is.
A Vajas madárvilág gazdag (barna rétihéja, gémek, kócsagok, nádi rigók stb.), de most leginkább a hattyúkra fókuszáltunk. Nem gátolták a vízen a továbbhaladást, ami a tavaszi időszakra nem mondható el. A költés ideje alatt és azt követően is a leendő szülők sokszor agresszívan védhetik a területüket – ez személyes tapasztalat. A fiókák május, júniusban kelnek ki a tojásból, 4-5 hónap után válnak röpképessé. Vízitúra szempontjából az őszi időszak már „biztonságosabb”, a hattyúk nem érzik magukat védtelennek, hiszen repüléssel kilépnek abból a helyzetből, ami nekik nem komfortos. Ettől függetlenül természetesen megtartottuk az illő távolságot, nem zavarva feleslegesen a nyugodt szombati délutánt.
A Vajas növényvilága ezen a szakaszon is változatos (nádas, tölgyes, nyárfák és öreg füzek), de talán elárulhatom: nekem a Dusnoktól délre eső Karaszi-erdő a No1.
De, jöjjön az útleírás! Kalocsán az 51. sz főút azon pontja mellett tettük vízre a kenut, ami keresztezi a Vajas-fokot. Könnyen megközelíthető lapos part. Négy óra evezés alatt értünk le Miskéig, addig egy ponton, a bátyai Bufurc-zsilipnél emeltük át a kenut (néhány métert kellett csak kézben vinni). Addig kis hidak alatt vitt a kanyargó csatorna, belefeledkezve az ősz gyönyörű színeibe. A miskei Gosztonyi-zsilip felett közút visz, az átemelés semmi problémát nem okozott. Lapos parton kötöttünk ki és helyeztük vízre a kenu. A közút Miskét és az 51. sz. főutat köti össze, transzfer tervezéséhez ideális terep.
Miske és Dusnok távolsága a Vajason kb. három óra, ez kényelmes és tempós evezés váltakozása. Dusnokon a Mediterrán Pub előtti strandon kötöttünk ki hét óra evezés után, ami szintén egy ideális kiszállóhely. A Pub felett kb. két kilométerre lévő kis híd alatt nem fért át a hajónk, ezért átemeltünk és alatta 300 méterre szintén, a már Dusnok területénél lévő zsilipnél. Ez a 25 km összesen négy átemeléssel megoldható.
Szeretném még megemlíteni Nektek a Gosztonyi-sarkot, ami a Gosztonyi-zsilippel határos területe a Vajasnak. A Miskei Sporthorász Egyesület kezeli ezt a holtágat, amit vízitúrázóként is tudni kell. Északról érkezve a Vajason a zsilip irányába haladjunk tovább az Y elágazásnál, így senkinek sem fogunk kellemetlenséget okozni. Mi nagyon segítő horgászokkal találkoztunk a zsilip mellett, akik készségesen segítettek átvinni a kenut a közút másik oldalára. Annyira segítőkészek voltak, hogy nem volt időnk nekik elmondani, hogy ez a munka is a túránk része 😊. Ezúton is hálásan köszönjük a figyelmességüket!
De elég a szövegből, jöjjenek a fotók!
Szöveg és fotó: Somogyvári Rita
