2026/08/14

A hetek óta tartó aszályos időszak újratervezést kíván a vízitúra útvonalak bejárását illetően is. A GEMENCOMETER is világosan jelzi, hogy az eddigi túraútvonalak bizony nem igazán kedveznek a vizek szerelmeseinek. Ez az ínséges időszak viszont rákényszerít bennünket (jó értelemben véve), hogy olyan területeket fedezzünk fel, amiket egyébként nem biztos, hogy megismernénk. Így esett egyik választásunk a Tolnai-Holt-Dunára.

Egy kis történelmi kitekintéssel kezdenék, mert az nem baj, ha tudjuk merre járunk. Az 1850-es években kezdték el a Dunát szabályozni, mivel az árvízvédelem és hajózás ezt szükségessé tette. A Tolna melletti kanyargós folyószakaszt átvágták, ezzel a Duna új, a jelenlegi medrébe került. A későbbi zsilip- és töltésépítések teljesen elszigetelték a holtágat a Dunától és a Siótól, ami felgyorsította az iszaposodást. Ennek ellenére a több mint 15 kilométer hosszú tolnai holtágrendszer ma is a város egyik legértékesebb természeti kincse, gazdag élővilággal és páratlan vízi környezettel.

Forrás: https://tolna.hu/a-tolnai-holtag

Túránkat az M9-es autópálya bogyiszlói lejáratától indítottuk. Itt torkollik a Sió a holtágba. Parkolásra a szűk földesút vagy közvetlenül a zsilip mellett van lehetőség (innen kb. 20 méter a part).

A Tolnai híd alatti Mádi-Kovács-zsilipig eveztünk, ezzel bejárva a déli szakaszt (ezen a ponton van a vízmérce is). A táv kb. 7 km (a holtág északi része is ilyen hosszú), innen indultunk visszafelé. A vízügy aktuális oldalán érdemes tájékozódni a vízállásról, mi 435 cm-nél lapátoltunk. A magasabb vízállás nagyobb bejárást enged a tavakba, kis csalitosokba, de így is nagyon nyugis és látványban gazdag 4-4,5 órát töltöttünk a vízen. A holtág madárvilága hihetetlen, a barna rétihéjákon, kócsagokon át egészen a gémekig és úgy tűnt, hogy az ország összes bakcsója is itt vert tanyát – vagy inkább lombkoronát.

Hangulatában a táj nekem kicsit Szigetköz és Tisza-tó kombója, de itt már hallom a szigetközi vízitúrás ismerősem szavait, hogy „Csak okosan a gondolatokkal!” 😉 A parton a horgászhelyeknél tudtunk rövid pihenőt tartani és kikötni, egyébként csak a zsilipnél, ami nem feltétlenül ezt a célt szolgálja.

Összességében könnyen evezhető, sodrás nélküli és biztonságos ág, ajánlom figyelmetekbe! És most  jöjjenek a fotók!